Perköltség több felperes esetén: ki mit visel, és mi történik pervesztéskor

A bírósági eljárás megindítása előtt az egyik legfontosabb megfontolandó tényező a vagyoni kockázat. Több felperes közös fellépése esetén gyakran felmerül az a feltételezés, hogy a közös per indítása automatikusan védettséget nyújt a pénzügyi veszteségekkel szemben. Bár az eljárási költségek megosztása valóban kedvezőbbé teheti az egy főre jutó kiadásokat, a Polgári Perrendtartás (Pp.) perköltség-viselési szabályai pontosan és szigorúan határozzák meg a pertársak felelősségét mind a per folyamán, mind annak lezárultakor.

Ebben az elemzésben részletesen áttekintjük, miből tevődik össze a perköltség, hogyan oszlik meg a terhelés a felperesek között, és milyen vagyoni következményekkel kell számolni pervesztés esetén.

Mi számít perköltségnek a polgári perben?

A Pp. 84. §-a szerint perköltség mindaz a költség, amely a felek célszerű és jóhiszemű pervitele folytán a bíróság előtt vagy azt megelőzően igazoltan felmerült. A legjelentősebb költségelemente a következők:

1. Bírósági illeték: Az eljárás megindításakor fizetendő állami illeték, amelynek mértéke a pertárgy értékéhez igazodik (főszabály szerint a követelt összeg 6%-a, törvényi korlátok között).
2. Ügyvédi munkadíj: A felek jogi képviseletének díja és költségátalánya, amelyet a bíróság a jogszabályban megállapított keretek között vagy a felek megállapodása alapján mérlegel.
3. Szakértői díjak: Amennyiben a perben műszaki, igazságügyi könyvszakértői vagy egyéb szakkérdés tisztázása szükséges, a szakértői szakvélemény elkészítésének díja jelentős tételt képezhet.
4. Bizonyítási költségek: Tanúk megjelenésével kapcsolatos költségtérítések, iratmásolatok, fordítások és helyszíni szemlék díja.

A perköltség megoszlása a felperesi pertársak között

Amikor több felperes lép fel együtt egy perben, a perköltség megelőlegezésének és viselésének szabályai attól függnek, hogy egyszerű vagy kényszerű pertársaságról van-e szó.

1. A megelőlegezési kötelezettség a per folyamán

A per során felmerülő bizonyítási költségeket és szakértői díjakat annak a félnek kell megelőlegeznie, aki a bizonyítást indítványozta. Ha a felperesek közösen kérik a szakértő kirendelését, a bíróság a szakértői díj előlegezésére a felpereseket közösen kötelezi.

Az egyszerű pertársaságban a megelőlegezési kötelezettség főszabályként a felperesek érdekeltségének arányában, ennek hiányában fejenként egyenlő arányban oszlik meg. Ha például tíz felperes perel együtt, és a bíróság 500 000 forint szakértői díjelőleget állapít meg, a felpereseknek fejenként 50 000 forintot kell befizetniük a bírósági letéti számlára.

2. Külön költségek elve

A Pp. kifejezetten kimondja, hogy ha az egyik pertárs olyan eljárási cselekményt tesz, amely kizárólag az ő személyes helyzetével függ össze (például egyedi tanút idéztet be saját külön kárának bizonyítására, vagy mulasztás miatt igazolási kérelmet nyújt be), az ebből eredő külön költségeket kizárólag az a pertárs köteles viselni, akinél azok felmerültek. A többi pertársat a csatlakozó külön eljárási cselekmények költségei nem terhelhetik.

Mi történik pervesztés esetén? „A vesztes fizet” elve

A magyar polgári eljárásjog alappillére a perköltség-viselés sikeralapú rendszere (Pp. 83. §). A per pervesztes fele köteles megtéríteni a pernyertes fél teljes ésszerű és igazolt perköltségét.

Amennyiben a több felperes által indított keresetet a bíróság jogerősen elutasítja, a felperesek pervesztesnek minősülnek, és kötelesek megtéríteni az alperes perben felmerült költségeit (beleértve az alperes ügyvédjének munkadíját is).

A pervesztes pertársak felelősségének mértéke

A pervesztes felperesek felelőssége az alperes felé kétféleképpen alakulhat:

• Egyenlő / érdekeltségi arányos felelősség: Egyszerű pertársaság esetén a bíróság a pervesztes felpereseket főszabály szerint érdekeltségük arányában, ennek hiányában fejenként egyenlő arányban kötelezi az alperes perköltségének megtérítésére. Ebben az esetben mindegyik felperes csak a rá eső törrészért felel az alperes felé.
• Egyetemleges felelősség: Amennyiben a felperesek a jogvita tárgyát képező anyagi jogviszonyban egyetemlegesen jogosultak vagy kötelezettek (például egyetemleges jogosultként pereltek), vagy kényszerű pertársaság állt fenn, a bíróság a pervesztes felpereseket egyetemlegesen kötelezheti az alperes perköltségének megfizetésére. Ez az alperes számára komoly védelmet jelent: az alperes a teljes perköltség megfizetését bármelyik pervesztes felperestől követelheti, és a fizető felperesnek kell utólag elszámolnia a többi pertársával.

Részleges győzelem és a peres egyezség perköltsége

Gyakori eset, hogy a bíróság a felperesek keresetének csak egy részét fogadja el, míg más részét elutasítja. Ilyenkor a bíróság a perköltséget a nyertesség-vesztesség arányában osztja meg a felek között (Pp. 86. §). Ha a felperesek a követelt kárösszeg 60%-át nyerik meg, az alperes a felperesi perköltség 60%-át köteles megtéríteni, míg a felperesek az alperesi perköltség 40%-át viselik.

Amennyiben a felek a per során peres egyezséget kötnek, a perköltség viseléséről az egyezségben kell megállapodniuk. Ennek hiányában a bíróság úgy tekint a felekre, mintha költségeiket egymás közt elszámolták volna, és külön perköltség-marasztalásnak nincs helye.

Biztosítékadás az alperes perköltségére (Pp. 89. §)

Különös szabály vonatkozik azokra az esetekre, amikor a felperesek külföldi lakóhellyel rendelkeznek vagy vagyoni helyzetük bizonytalan. A Pp. 89. §-a alapján az alperes kérelmére a bíróság kötelezheti a felpereseket arra, hogy az alperes várható perköltségének fedezetésére bírósági letétbe helyezett biztosítékot adjanak.

Ha a felperesek a biztosítékot a megadott határidőben nem helyezik letétbe, a bíróság a pert megszüntetheti. Több felperes esetén a biztosítékadási kötelezettség megoszlására is a pertársasági szabályok irányadók.

Költségkedvezmények és illetékfeljegyzési jog

A vagyoni kockázatok mérséklésére a jogszabályok bizonyos védőhálókat biztosítanak a rászoruló vagy meghatározott tárgyú perben eljáró feleknek:

• Rászorultsági költségmentesség: Az a felperes, aki jövedelmi és vagyoni helyzete miatt nem képes az eljárási költségeket fedezni, személyes költségmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot kérhet a bíróságtól. Ezt a kedvezményt minden pertársnak egyedileg, saját vagyoni igazolásai alapján kell kérelmeznie.
• Tárgyi illetékfeljegyzési jog: Bizonyos fogyasztóvédelmi vagy munkajogi perekben a törvény erejénél fogva nem kell az illetéket előre megfizetni; azt a per végén a pervesztes fél fizeti meg az államnak.

Összefoglaló tanácsok a költségkockázatok mérlegeléséhez

A több felperessel indított per jelentős költségmegosztási előnyöket biztosít a felperesi oldalon a szakértői és ügyvédi alapdíjak megoszlása révén. Ugyanakkor a felpereseknek pontosan tisztázniuk kell egymás között és jogi képviselőjükkel:

1. Milyen arányban viselik az előrelátható eljárási illetékeket és szakértői díjakat.
2. Rendelkezik-e valamelyik pertárs személyes illetékmentességgel, és az miként hat a többiekre.
3. Megfelelően tisztázott-e, hogy pervesztés esetén az alperesi perköltség fizetése fejenkénti vagy egyetemleges alapon terheli-e őket.

A vagyoni kockázatok előzetes, átlátható felmérése elengedhetetlen feltétele a megalapozott perindítási döntésnek.