Pertársaságokról röviden: amikor többen állnak egy oldalon
Megjelent:
Röviden
- Pertársaságról akkor beszélünk, ha a per valamelyik oldalán egynél több fél áll.
- Az egységes pertársaság kényszerű: a felek csak együtt perelhetnek, és egymás perbeli lépései kihatnak a többiekre.
- Az egyszerű pertársaság célszerűségi: a pertársak együtt perelnek, de mindenki a saját igényéről rendelkezik.
Ha egy kár sok embert ér ugyanúgy, kézenfekvő az ötlet: perelj együtt a többiekkel. A perjog erre a pertársaság fogalmát használja. Pertársaságról akkor beszélünk, ha a perben a felperesi vagy az alperesi oldalon nem egy, hanem több fél áll. A pertárs tehát egyszerűen az, aki valakivel ugyanazon az oldalon pereskedik.
A közös per azonban nem tetszés szerinti. A bíróság nem vonja össze bármelyik két igényt csak azért, mert ugyanaz az ellenfél; kell valami, ami az igényeket összeköti. A perrendtartás ezért két fajtát különböztet meg.
Az egységes, más néven kényszerű pertársaság
Vannak ügyek, amelyeket nem lehet személyenként külön-külön eldönteni. A legismertebb példa a közös tulajdon megszüntetése: ha egy ingatlannak négy tulajdonosa van, a bíróság nem dönthet úgy, hogy az egyiknek megszűnt a tulajdona, a másik háromnak pedig nem. Ilyenkor minden érintettnek a perben kell állnia, és az ítélet mindenkire egyformán szól.
Az egységes pertársaság sajátossága, hogy a pertársak perbeli cselekményei egymásra is kihatnak. Ha az egyik pertárs elmulaszt egy határidőt, de a másik időben cselekedett, ez a mulasztót is védi. Kivétel az egyezség, az elismerés és a jogról való lemondás: ezek csak akkor hatnak, ha mindenki megteszi.
Az egyszerű, célszerűségi pertársaság
A károsultak közös fellépése jellemzően ide tartozik. Több felperes együtt indíthat pert, ha az igényeik ugyanabból a jogviszonyból erednek (például ugyanaz a baleset vagy ugyanaz a szerződés), vagy hasonló ténybeli és jogi alapon állnak (például sok vevő ugyanazzal a szerződésmintával szerződött ugyanazzal a céggel). Ehhez az is kell, hogy a bíróság mindegyikük igényére illetékes legyen.
Itt a pertársak önállóak maradnak. Mindenki maga dönti el, köt-e egyezséget, visszavonja-e a keresetét, fellebbez-e. Az egyik pertárs mulasztása a többieknek nem árt, de nem is segít nekik.
Miért éri meg együtt perelni?
- Egyszer kell bizonyítani a közös tényeket. Ha ugyanaz a szakértői vélemény mindenkinek kell, nem kell öt külön perben ötször megfizetni.
- Közös ügyvéd, megosztott díj. A képviselet költsége megoszlik, bár mindenki a saját igényéért felel.
- Egyforma elbírálás. Ugyanazok a tények egy bíró előtt kerülnek elő, így kisebb az esélye az egymásnak ellentmondó ítéleteknek.
Mire figyeljetek?
A közös per nem csökkenti nullára a kockázatot. Pervesztés esetén a pertársaknak meg kell téríteniük az ellenfél költségét, és a megosztás szabályai a pertársaság fajtájától függnek. Érdemes előre, írásban megállapodni arról, ki mennyit fizet, ki tartja a kapcsolatot az ügyvéddel, és mi történik, ha valaki menet közben kiszáll.
A cikk megjelenése óta új perrendtartás lépett hatályba (2018. január 1.), az alapfogalmak azonban nem változtak. A részletes szabályokat a pertársaságról szóló hosszabb írás tárgyalja, a költségekről pedig külön cikk szól.
Ez az írás általános tájékoztatás, nem egyedi jogi tanács. A szabályok változhatnak; konkrét ügyben ügyvéd, a békéltető testület vagy a jogi segítségnyújtó szolgálat tud eligazítani.